Ma este 10.05-kor megszületett kislányunk Izabella, aki egy 3 kilós gyönyörű fekete színű hajas baba, kicsi cseresznye ajkakkal, hosszú ujjakkal és lábakkal (na ezt nem tőlem örökölte:).
Egyből felsírt mikor megszületett, szerencsére teljesen egészséges.
Kicsit aggódtunk, mert a terhesség végére nagyon bevizesedtem, amitől a vérnyomásom is az egekben volt, ezért is volt egy héttel korábban a szülés, nehogy terhességi toxémiát kapjak.
A műtéti spinális érzéstelenítés után 6 órát még feküdni kellett, de reggel már kihozták nekem a babát a szobába, így volt időnk ismerkedni. Napközben a csecsemősök megmutatták, hogy kell tisztába tenni, hiszen most már egy kislányom is van, aki kicsit másmilyen, mint Levi volt :)
Nagyon kis haspók baba, egyből ráérzett a szopizásra is, jól összedolgoztunk így második nap már volt tejem is.
Június 11.
Ma behozta Andris Levit is a kórházba, hogy megmutassuk neki a hugit.
Kitoltuk a kiskocsiban Izát, aki éppen az igazak álmát aludta, hogy Levi megnézhesse közelebbről is.
Levinek nagyon tetszett a baba, édes volt, ahogy mondta a nevét, meg hogy szeretem Izabellát. A huginál jobban csak a kiskocsi tetszett neki, nagyon boldog és büszke volt mikor megengedtük, hogy egy kicsit tolhatta a hugit benne.
Aztán mondta, hogy szeretné megsimogatni Ő is, úgyhogy Andris felemelte és megsimogatta a ruciját.
Június 12.
Ma töltjük az utolsó napunkat a kórházban, a vérnyomásom is nagyjából beállt és holnap délelőtt, ha a gyerekorvos is rendben találja Izát, akkor mehetünk végre haza a fiúkhoz.
A sok alvás mellett egyre többet szopizik és néha már ki is nyitja a szemét, ilyenkor hosszasan szemléljük egymást.
A pünkösd miatt a közelben lévő templomban harangoztak, ez teljesen lenyűgözte Izit, még sírni is elfelejtett a nagy csodálkozásban.
Ma megtalálta a kezét is, rögtön elkezdte szopizni, de aztán mikor rájött, hogy az ujjából nem jön semmi, akkor visszatért a tuti forráshoz, hozzám.
Június 13.
Végre itthon vagyunk. Még kicsit kaotikus a rendszer, mit hogyan csinálunk, mi hogy lesz, hogy alakul a napirendünk, de majd kialakul minden. Tisó csinált nekünk finom ebédet, míg Anyunk a felpörgött Levit próbálta lekötni. Aztán délután átjött Kati mama is Tibivel, ők is megcsodálták Iza babát. Este nem kellett senkit elringatni, mindenki hulla fáradt volt.
Június 17.
Általában mikor reggel Levit lehozza Andris, akkor végez Iza is a reggeli szopizással, ilyenkor Levi is odabújik a nagy ágyba megsimogatja Izás és odabújik mellé és mondja, hogy Ő is alszik még. Nagyon édesek ilyenkor együtt.
Június 20.
A család etetése és főleg Iza babáé úgye az én feladatom, de büfiztetésben és közös ebéd utáni sziesztában Apa a verhetetlen.
Június 23.
Ma 2 hetes Izabella, hogy rohan az idő! Kezd kikerekedni, ahogy Judit védőnőnk is megjegyezte a szerdai látogatásán. Valóban ma már az esti mérlegelésen majdnem elérte a születési súlyát is Izi 3090 gramm. Kis vingonc, ha leteszem a hátára, előbb-utóbb az oldalára fordul és úgy alszik el. Vagy ha nem alszik akkor hosszasan szemléli a bohócot, amit még anno Levi kapott a Nagypapitól, de Izának is nagyon tetszik.
Június 25.
Kislányunk igazi éjszakai bagoly; napközben jóravaló csecsemőként csak eszik és alszik - néha még a szoptatás alatt is alszik - de este 7-8 felé felébred és nagy szemeivel tekinget a világra.
Nincs komment!