LaySoft oldala

 

 

December 4.

Szavam nem lehet, tényleg rendes kölyök; menetrendszerűen 3 óránként eszik, utána néha annyira elfárad az evéstől, hogy már büfiztetés közben elalél a karjaimban, vagy annak a karjában, aki éppen az ügyeletes büfiztető.

December 10.

Jól viseli már az öltöztetést is, bár néha megmakacsolja magát, ha valami nem tetszik neki, ilyenkor befeszíti a lábát és csak többszöri próbálkozásra sikerül beledugnom végre a ruhába. A pelenka cseréknél rögtön abba marad a a sírást, ahogy megszabadítom a tele pelustól és érzi a tisztát maga alatt, ilyenkor nagyon tud örülni, én meg vele örülök.

levi_dec10.jpg

December 18.

Ma voltunk a 6 hetes kontrollon a doktor néninél, aki megvizsgálta és mindent rendben talált nála.
Már amennyire engedte magát Levi megvizsgálni, mert éhes volt és emiatt irtó dühös is.
Mérges volt, hogy ahelyett hogy enni kapna tőlem, akarata ellenére itt nudizik egy szál pelenkában és macerálják mindenféle hülye vizsgálatok miatt, kaja meg sehol.
Igazi kis haspók, mondjuk ez látszik is, a mérlegen 4980 grammot mutatott a kijelző, ami  azt jelenti, hogy 1420 grammot hízott eddig születése óta. Meg is dicsért minket a doktor  néni, hogy ilyen jól eszik és így hízik.
Ha tele a kis hasa, utána egyből elalszik, ilyenkor nekem is van pár óra nyugim, amíg foglalkozhatok más izgalmas dologgal, például a háztartással, főzéssel, mert Andris is szereti ha tele a gyomra finom falatokkal, nem csak a fia.

levi_dec18.jpg

Ha tele a pelus, azt rögtön jelzi sírással, de amint érzi a tiszta pelust maga alatt megnyugszik és rögtön csönd is lesz.
Persze nem mindig sikerül tartani a napi rutint, ha nagyon elbambul evés közben és elfelejti a tejet lenyelni is vagy a nagy habzsolás miatt félrenyel, akkor annyi a 3 óránkénti evésnek, borul a napirend.
Ha félrenyel, annyira viccesen néz ki, ilyenkor elkezd hörögni, prüszkölni miközben kidüllednek a szemei, a két karját kicsapja oldalra és szemrehányóan nézz rám hogy végre verjem már hátba. Ha túl vagyunk a nehezén, megvolt a büfi, utána percekig úgy liheg és szuszog, mint aki most futotta le a maratont. Ha lesz róla kép ígérem majd felteszem, mert annyira cuki fejeket vág ilyenkor.
Na ezek után persze már elmegy a kedve a további evéstől is, így van hogy egy óra múlva eszmél, hogy még éhes és nincs tele a pocakja és akkor megint eszünk.

Egyedül amit nagyon utál az a körömvágás. Amúgy se szereti ha akarata ellenére korlátozzák a szabadságában vagy lefogják a kezét. Csak kemény közelharc árán tudom levágni a körmeit. Sír és közben hadonászik a kezeivel, amit közben még ökölbe is szorít, számítva a túlerőre, hogy ha esetleg el is kapom a kezét, ne legyen könnyű dolgom.  Én se rajongok a körömvágásért, de muszáj, mert hihetetlenül gyorsan nő a körme és bár nem tudom mikor, de olyan harci sebeket ejt magán, ami aztán napokig gyógyul.

levi_dec18_2.jpg

Azóta persze én is okosabb lettem és most már alvás közben vágom a körmeit, de ilyenkor is résen kell lenni, nem lehet ám levágni az összes körmét, egyszerre maximum 1-2 körmöt, mert akkor felébred és kezdődik a pár sorral feljebb leírt küzdelem.

December 24.

Idén kicsit szomorú volt a karácsony, hogy Nagymami már nem volt velünk, de mégis hármasban voltunk, mert itt volt velünk Levi baba is, aki édesdeden szuszog a kiságyában. Még nem aggódtunk azon, hogy magára rántja a fát, hogy törhetőek a díszek és vajon milyen ajándéknak örülne a legjobban, ezek gondolom a következő karácsony kardinális problémái lesznek majd.
Idén örültünk az első igazi mosolynak, ami tényleg nekünk szólt már és nem a teli pocaknak.  Levi igazi meglepetésként 25-én hajnalban kajálás közben mosolygott rám, először félálomban nem is fogtam fel igazán, hogy ez nekem szól és pont azon morfondíroztam, hogy ez valóban egy mosoly volt, mikor kaptam egy újabb mosolyt, ez már olyan igazi csibészes mosoly volt, csak nekem csak itt és most.

levi_dec24.jpg

Esténként áhítattal néztük közösen a feldíszített karácsonyfát, Levit teljesen megbabonázta a sok színes égő, percekig nézte őket, teljesen odavolt a látványtól. Én meg egy hasznos funkcióját találtam meg a karácsonyfának: rájöttem, hogy a sok színes égő elegendő fényt ad éjszakára, így mikor felkelek etetni Levit, nem kell külön a villanyt felkapcsolni.

levi_dec24_2.jpg

Név:
E-Mail cím:
Komment:


Név: Kriszta Dátum: 2010-10-21 09:33:51
Tök édi pofa! Hogy hasonlít magára ennyi idő után is.Ez az első mosoly olyan érdekes,én sem voltam benne biztos,hogy ez már az,aminek kell lennie.