Itt meghallgatható Sinkovits Imre előadásában
Bencze Imre: Édes, Ékes Apanyelvünk
(elhangzott Sinkovits Imre előadásában, az 1987. évi, III Humorfesztiválon)
Kezdjük tán a "jó" szóval, tárgy esetben "jót", ámde "tó"-ból "tavat" lesz, nem pediglen "tót". Egyes számban "kő" a kő, többes számban "kövek", nőnek "nők" a többese, helytelen a "növek". Többesben a tő nem "tők", szabatosan "tövek", amint hogy a cső nem "csők", magyar földön "csövek". Anyós kérdé: van két vőm, ezek talán "vövek"? Azt se' tudom, mi a "cö"? Egyes számú cövek? Csók - ha adják - százával jő, ez benne a jó; hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve "csó"?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas, nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
Miskolcon ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden; amíg mindezt megtanulod, beleőszülsz, idegen.
Agysebész, ki agyat műt otthon ír egy művet. Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tűvet. Munka után füvet nyír, véletlen se fűvet.
Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő. Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.
Több szélhámost lefüleltek, erre sokan felfüleltek, kik a népet felültették... mindnyájukat leültették.
Foglár fogán fog-lyuk van, nosza, tömni fogjuk! Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk. Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.
Főmérnöknek fáj a feje - vagy talán a fője? Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
Százados a bakák iránt szeretetet tettetett, reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.
Helyes-kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség. Nemekből vagy igenekből született a nemiség?
Mekkában egy kába ürge Kába Kőbe lövet, országának nevében a követ követ követ.
Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg 's ridegen, néha játszik nem sajátján, csak idegen idegen.
Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi, asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.
Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát: mit válasszon? A Fiatot, fiát vagy a fiúját?
Ingyen strandra lányok mentek, előítélettől mentek, estefelé arra mentek, én már fuldoklókat mentek.
Eldöntöttem: megnősülök. Fogadok két feleséget. Megtanultam: két fél alkot és garantál egészséget. Harminc nyarat megértem, mint a dinnye megértem, anyósomat megértem... én a pénzem megértem.
Hibamentes mentő vagyok. Szőke Tisza pertján mentem: díszmagyarom vízbe esett, díszes mentém menten mentem.
Szövőgyárban kelmét szőnek: fent is lent meg lent is lent. Kikent kifent késköszörűs lent is fent meg fent is fent. Ha a kocka újfent fordul fent a lent és lent is fent.
Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött, hajma lapult kosarában meg egy tasak kőrözött.
Fölvágós a középhátvéd, három csatárt fölvágott, hát belőle vajon mi lesz: fasírt-é vagy fölvágott?
Díjbirkózó győzött tussal, nevét írják vörös tussal, lezuhanyzott meleg tussal, prímás várja forró tussal.
Határidőt szabott Áron: árat venne szabott áron. Átvág Áron hat határon, kitartásod meghat, Áron.
Felment, fölment, tejfel, tejföl; ne is folytasd, barátom: első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.
Földmérő küzd öllel, árral; árhivatal szökő árral, ármentő a szökőárral, suszter inas bökőárral.
Magyarország olyan ország hol a nemes nemtelen, lábasodnak nincsen lába, aki szemes: szemtelen. A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas, magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas. Daru száll a darujára, s lesz a darus darvas. Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg. Gerinces, vagy rovar netán a toportyánféreg?
Egyesben a vakondokok "vakond" avagy "vakondok". Hasonlóképp helyes lesz a "kanon" meg a "kanonok"?
Nemileg vagy némileg? - gyakori a gikszer. "Kedves ege-segedre" - köszönt a svéd mixer. Arab diák magolja: tevéd, tévéd, téved; merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek.
Pisti így szól: kimosta anyukám a kádat! Viszonzásul kimossa anyukád a kámat? Óvodások ragoznak: enyém, enyéd, enyé; nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.
A magyar nyelv - azt hiszem, meggyőztelek Barátom - külön-leges-legszebb nyelv kerek e nagy világon!
A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását. De hogy ne csak az én elfogultságom szóljon: ... mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről?
Néhány idézet: Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll. (A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.) De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:
Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."
Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!" A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni. /VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá. Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
Egyik olaszóra sodrán, Ím a kérdés felmerült: Hogy milyen nyelv ez a magyar, Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam, Mire képes a magyar. Elmondtam, hogy sok, sok rag van, S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik, A rengeteg árnyalat, Példaként vegyük csak itt: Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk, Mikor mondom, hogy megyek. Részeg, hogy dülöngél nálunk, S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál Gyalogol, vagy kódorog, S a sétáló szerelmes pár, Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan, Nem üget, de csörtet - és Bár alakra majdnem olyan Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát, Aki fut, miért nem lohol? Miért nem vág, ki mezőn átvág, De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg, S ez épp úgy nem lebegés, -- Minthogy nem csak sánta biceg, S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál, Vagy pedig, ha vágtázik? És a kuvasz, ha somfordál, Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér, A riadt őz elszökell. Nem ront be az, aki betér . . . Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni, Botladozó, mint halad, Avagy milyen őgyelegni? Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki "slattyog", miért nem "lófrál"? Száguldó hová szalad? Ki vánszorog, miért nem kószál? S aki kullog, hol marad?
Bandukoló miért nem baktat? És ha motyog, mit kotyog, Aki koslat, avagy kaptat, Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan, S nem csak a jármű robog, Nem csak az áradat rohan, S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol, Ki "beslisszol", elinal, Nem "battyog" az, ki bitangol, Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik, Sompolyog, majd meglapul, S ha ráförmedsz, elkotródik. Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik, Sündörög, majd elterül. Ráripakodsz, elódalog, Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol, Lézeng, ődöng, csavarog, Lődörög, majd elvándorol, S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg, -- Elárulja kósza nesz - Itt kóvályog, itt ténfereg. . . Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért özönlik, Mikor tódul, vagy vonul, Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik, Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson, Vagy miért nem lépeget? Mindezt csak magyarul tudom, S tán csak magyarul lehet. . .!
A magyar nyelv - Csupa "H" betüvel
... Ha ha ha... Hi hi hi... He he he..!!
Helgám!
Hazám határait hátrahagyva, három hétig Hegel Heyne honában Hannoverben Hamburgban helyettesítettem hivatalos honoráriumért Hansot és Herbertet.
Hetedikén hétfőn hárman Hédivel Hugóval, (Holland házaspár) Hágából, Helsinkibe hajóztunk.
Hédi horgolt hímzett.
Hugó heverészett, hálóhelyére húzódott, hogy Horatiusnak hódoljon.
Hajósaink hevenyészett hálóval horoggal hitvány heringet halásztak.
Hajónkat hamarosan hömpölygő hullámok háborították, halászcsónakként himbálták, hányták Herkulesünket.
Helsinki hídjai, hétemeletes házai, hatalmas hengerműve, hőerőművei hatásosak.
Harisnyagyárai, húsüzemei hetedhét határban híresek.
Huszonharmadikán hangversenyen Händel, Haydn, Hubai hegedűversenyét hallgattuk.
Hébe-hóba hülyéskedtünk, hotelünk halljában huncutkodtunk, hatásos históriákkal hárijánoskodtunk.
Havazik Helsinkiben. Hó hull háztetőkre, hídakra, halpiacokra.
Hódprémet, hócipőt, halinacsizmát hordanak.
Hómunkásaik helytállását három havilap hírdeti.
Hannoiból háborús híreket hoznak, heves harcokról, holnapi hidrogénbombákról.
Harctereken háborútól, himlőtől, hastifusztól, hepatitisztől hullanak hajszolt halandók.
Hőmérőnk higanyszála hajnalban húszig húzodik.
Háromnegyed hétkor hosszan hangzik Helsinki harangszava.
Hiva, huomenta! (jó reggelt)
Hallani helyenként.
Hotelünk hangulatos, hanem hálószobáink huzatosak hidegek.
Helységeiben hintaszékek, heverők háziszőttesekkel.
Heveny hörgő huruthoz hamar hozzájutottam, hevertem huzamosan.
Hotelbéli hálótársaink hűvösek, hozzánk. Hugó hajnali háromkor horkol helytelenkedik, hangulatuk haragosra hanyatlik.
Hideg hétköznapokon ha hétkor holdfénynél hólabdázunk, hokizunk, helsinkiek helyeslő huj huj haját hallgatjuk.
Hétvégi hóbortunk hógolyózás.
Hokizás helyett hol huszonegyezéssel, hol hubertusz hörpintgetésével hevülünk, hűségünket holtig halasszuk.
Hédi Helsinki hölgyekkel hímző hobbijának hódol.
Holnapra helikopterrel Hamenlinába hívnak Hejkéék.
Harmincezres helység, hazai hatvanunkhoz hasonlít.
Hadtörténész haveromnál, Hejkééknél hálok.
Hiába hagytalak Helgám Hegyeshalomnál, harmatarcod, hattyúnyakad, hollóhajad, hazaszólít Hejkéék honából. Hazahív Hungária!
Hosszú hontalanságomból, húsvétra hazaérkezem hozzátok Hevesbe.
Hermelinbunda hízelegne hiúságodnak ha hozzáférhető?
Hajnalkának helyes hósapkát, Hubának hullámvasútat helyeztem hátizsákomba, Hugónak homokozójátékot, horgászfelszerelést hozok.
Hármótok hijján honvágyam hétről-hétre hatalmasodik.
Hiszem, hogy húsvétkor hiánytalanul helyreáll harmónikus házasságunk, Hevesben, házunkban húsvétolhatunk.
Helsinkiben halak havának huszonhetedikén
Hű Henriked
Tudod-e ........ ki hogyan hal meg?
Az aratóért jön a kaszás, A házmester beadja a kulcsot, A molnárt felőrli az élete, A szabónak elszakad élete fonala, A pék megeszi kenyere javát, A kertész a paradicsomba kerül, A postásnak megnyílik a menyország kapuja, Az órásnak üt az utolsó órája, A kalauz eléri a végállomást, A prímásnak elszakad a húrja, A matróz az örök nyugalom tengerére hajózik, A pénztáros elszámol az élettel, A búvár örök álomba merül, A trombitásból kifogy a szusz, A koldus jobblétre szenderül, A díjbirkózót maga alá gyűri a halál, A bérlő örökös otthonra lel, A boldogtalan megboldogul, A léghajósnak elszáll a lelke, A vegetáriánus fűbe harap, A virágárus alulról szagolja az ibolyát, A lovász elpatkol, A papnak harangoznak, A vadásznak lőttek, A színésznek legördül a függöny, A muzsikusnak elhúzzák az utolsó nótáját, A borbélyt kinyírják, A kis embereket elteszik láb alól, A meteorológusnak pedig befellegzett.
Milyen változatos is a nyelvünk ;-)
ugrás az oldal tetejére |
A N.Geo. szerint 13 000 éve jött el az Ember Afrikából... lehet, hogy valaki eljött akkor onnan, de a Magyarok már régen itt voltak és vendégül látták, majd sok mindenre megtanították.... :-)
Nézzük csak Somogy-Fajszot.... Ősi vaskor elötti vaskohók, Szekszárdi múzeumban őriznek egy ősmagyar damasztolt kardot, ha jól emlékszem, Attila ez is kicsit öregebnek mondta a "logikusnak " tűnő koránál.